Villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Atommagkutató Intézet igazgató-helyettese.

1954-ben született Debrecenben. Villamosmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1978-ban. Az egyetemi doktori címet 1984-ben, a műszaki tudomány kandidátusi fokozatát 1991-ben kapta. Az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, 2008-tól a műszaki igazgatóhelyettese. Tagja a Magyar CERN Bizottság Tudományos Tanácsadó Testületének, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Igazgatótanácsának és elnöke a Pharmatom Hungaria Kft. Felügyelő Bizottságának. Fejlesztő munkáját kezdetben a magsugárzások érzékelésére szolgáló új detektorok és ezek jeleinek digitális feldolgozása, adatgyűjtő rendszerek fejlesztése területén végezte. A rendszereket világszerte, a CERN-ben, Dubnában, a Brookhaven National Laboratory-ban, a Royal Institute of Technology-ban, a GANIL-ban és az iThemba LABS-ben használják. Az utóbbi években szakterülete az új orvosi képalkotó eszközök fejlesztése a központi idegrendszer működésének megismerésére; ezek segítségével sikerrel küzdhetünk az időskorban jelentkező Alzheimer- és Parkinson-kór ellen. Közleményeinek száma: 762. Kitüntetései: Atomki Szalay Sándor-díj (2005), Magyar CERN Bizottság oklevele (2007).

A díjat a nukleáris elektronikában, az orvosi képalkotó eszközökben alkalmazható, nemzetközi szinten is elismert új generációs detektorok kifejlesztését segítő, szabadalmakkal fémjelzett alkotó közreműködéséért, nevezetesen a CERN-ben végzett kutatási-fejlesztési feladatok sikeres megoldásáért, a miniPET-II kamera megépítését megalapozó tudományos és műszaki eredmények létrehozásában vállalt szerepéért, az észak-alföldi régió és az ATOMKI innovációs potenciálja növelését eredményező szervező munkájáért nyerte el.