agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója

A díjat a talaj-növény-állat tápláléklánc szennyződésének kísérletes vizsgálati metodikájának kidolgozása, a főbb szántóföldi növények tápláltsági állapotának ellenőrzése, a korábban nem vizsgált elemek toxicitásának, hatásmechanizmusának feltárása, az eredmények szintetizálása és publikálása, a környezet védelme terén elért eredményeiért, iskolateremtő munkásságáért, a kutatási területén megvalósult széleskörű nemzetközi együttműködések indukálásáért kapta.

1943-ban született a felvidéki Pereden. A Kijevi Ukrán Mezőgazdasági Egyetemen 1968-ban végzett agrármérnök. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete munkatársa, jelenlegi beosztása tudományos tanácsadó. Vendégkutató a kaliforniai egyetemen (1985) az USA-ban. A Szent István Egyetem c. egyetemi tanára (1992). Az MTA Doktora fokozatot 1993-ban szerezte meg „A növénytáplálás alapelvei és módszerei” c. könyvével. Munkatársaival még az 1980-as években összeállította a főbb kultúrnövények tápláltsági állapotának ellenőrzésére szolgáló mintavételi módszereket és ellátottsági határértékeket, amelyeket a hazai szaktanácsadás iránymutató jelleggel ma is használ. Kidolgozta a talajok és növények, ill. tágabban a tápláléklánc nehézfém szennyezettségének vizsgálatával kapcsolatos kísérleti módszereket. Kutatási eredményeire alapozva pontosíthatók az egészségügyi határértékek, környezetkímélőbb technológiák vezethetők be. Alapkutatási és innovációs tevékenységét 5 tudományos könyve, 3 szerkesztett tudománytörténeti kiadványa, önállóan és társszerzőkkel írott 378 közleménye, valamint azokra érkezett 600 hivatkozás fémjelzi. Számos hazai és nemzetközi tudományos bizottság tagja, KÖM-FVM Talajvédelmi Bizottság titkára, Ph.D. iskolák alapító tagja.

Munkásságát az MTA, MAE, KÖM, SZIE elismerésben részesítette.