Az estről készült felvételt IDE kattintva megtekintheti.

A Gábor Dénes-díjasok Klubja is ülésezett az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (EKIK) által szervezett Innovációs Napon. A vendégek négy érdekes előadást hallhattak, az estet egy kerekasztal beszélgetés zárta.

Dr. Sarkadi Balázs orvos-biokémikus „A COVID-19 betegség csapdái – egy vírus és az emberi szervezet összecsapása” című előadásában kifejtette: a korábban nem ismert SARS-CoV-2 vírus számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelynek alapján az emberi szervezet változatos reakciói alig megbecsülhetők. Az immunrendszerünk állapota, a vírus új változatai és a hazánkban igen széles körben jelenlévő társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, légzési betegségek, stb.) súlyos komplikációkhoz vezethetnek, amelyeket jelenleg alig lehet megbecsülni és kezelni. Az új vakcinák és a már forgalomba kerülő gyógyszerek menekülési utat jelentenek, de a pandémia csak az egészségügy és a politika összefogásával együttműködésével küzdhető le.

Tóth G. Csaba, a Corvinus Institute for Advanced Studies tudományos munkatársa „Többlethalandóság a járvány alatt: mit mutatnak a számok?” témát járta körbe, magyar adatokkal, nemzetközi összehasonlítással. A becslések szerint 2020.03.162021.09.05 között 27 592 fő vesztette életét, ebből 14 379-en a II. téli hullámban, 2020.09.012021.02.21 között. A III. tavaszi hullám is sok áldozatot követelt 2021.02.222021.07.18 között, összesen 13 214 fő halt meg. Jellemző, hogy a tél veszélyesebb, de a tavasz az intenzívebb. Korcsoportok tekintetében az áldozatok 86 százaléka 60 év feletti (tél: 91%, tavasz: 82%), a 40 évesnél fiatalabbak aránya alig emelkedett (1,2%>1,5%), és a 75 év felettiek körében is csökkent a többlet mortalitási ráta tavasszal. Ez azzal magyarázható, hogy egyre többen beoltatták magukat, és elmaradt az influenzajárvány. Nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy több a férfi áldozat 14 905, míg a nők áldozatok száma 12 687. Ez 80 év felett megfordul, abban a korcsoportban több a nő, de ez adat félrevezető lehet az eltérő népességszám miatt. 100 ezer főre jutó többlethalandóság esetében kétszer nagyobb a férfiak halálozási rátája, az 55 és 80 évesek között a legnagyobb a különbség. Európai viszonylatban Magyarország a hatodik helyen van, Bulgária, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia után. A szigetországok és a fejlett államok kedvezőbb helyzetben.

Dr. Lacza Zsombor (ortopéd-traumatológus szakorvos; tudományos rektorhelyettes – Testnevelési Egyetem; as OrthoSera alapítója és igazgatósági elnöke -) „Pivot-shift egy hét alatt, azaz hogyan állt át egy ortopédiai fejlesztő csapat a járvány elleni küzdelemre” című előadásában osztotta meg személyes tapasztalatait. Az OrthoSera már három egyedileg kifejlesztett technológiát is eljuttatott a klinikai felhasználásig. Ortopédiában a kopott ízületek regenerációjára, fogászatban a csontpótlásra, míg a koronavírusjárvány elleni küzdelemben a plazmaterápiára álltak át. További fejlesztések révén a szérumterápia kiterjeszthető lesz sebgyógyulásra, esztétikai és más regeneratív indikációkra is.

Dr. Arányi Péter, a Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság titkára a pandémia leküzdésére fejlesztendő gyógyszerek magyarországi klinikai vizsgálatait foglalta össze. Az előadások után a hallgatókat a leginkább az foglalkoztatta, hogy mi várható a vírus alakulásával kapcsolatban, hogyan védekezzünk. A szakemberek a maszk-viselés és az oltás fontosságát hangsúlyozták – minél többen beoltatják magukat, annál nagyobb biztonságban vagyunk. A felvezető előadásokat követő beszélgetést Dr. Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem habilitált docense moderálta, aki maga is biostatisztikus és járványkutató, a nemzeti Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja.

Készítette: Jani Kinga Óbudai Egyetem